Dobozi Református Gyülekezet
A 2024-es esztendő a gyülekezetben
Kedves Testvérek!
A 2024-es esztendő közösségünk számára sem volt egyszerű esztendő. Több féle megpróbáltatással kellett szembe néznünk. Bár úgy kezdtük az évet, hogy arra számítottunk, nyugalmas esztendő elé nézünk, hiszen 2023-al választási évet hagytunk magunk mögött. Megújult presbitérium kezdte meg munkáját, mely január 1-én ünnepélyes eskütétellel kezdte meg szolgálatát. Nem teljesen új presbiteri közösség állt szolgálatba, de két új taggal bővült a presbitérium létszáma, Balogh Attila és Szabó Lászlóné személyében. Bönde Lászlóné Marika néni letette a presbiteri és a gondnoki tisztséget is. Tőle, a régóta presbiteri tisztséget viselő és köztiszteletben álló Molnár Sándor vette át a szolgálatot. Sajnos a próbák nem kerülték el a presbitériumot. Augusztus végén tragikusan gyorsan lezajló betegség következtében elveszítettük Szabó László testvérünket. Hiánya nagy megdöbbenést, és betölthetetlen űrt hagyott maga után. Mivel pót presbitert nem sikerült választani 2023-ban, ezért Laci helye betöltetlen maradt, a presbitérium 1 fővel csökkent. Új választást az üres presbiteri helyekre akkor kell kiírnunk, ha a létszám az egyházmegye által, dobozi egyházközségünkre elfogadott 6 fő presbiter létszám 2/3-a alá csökken. Vagyis, ha még egy főt elveszítünk, az üres presbiteri és pótpresbiteri helyekre időközi választást kell kiírni. Bízzunk ennek elkerülésében.
A 2023-as évben lezártuk két futó pályázatunkat, amely a temetőkerítés építését, és a gyülekezeti ház bővítését tette lehetővé, és közel 60 millió forintos beruházást jelentett, valamint befejeztük a templomunkba készített mobil színpad építését, ami azóta sok drága perccel ajándékozta meg településünk lakóit.
2024-ben előre léptünk a településen vállalt társadalmi szolgálatainkban is. Január közepén meghitt gyülekezeti délután keretében átadtuk a DÉMÉTÉR alapítványnak közösségünk szeretetéből gyűjtött 360 000 Ft adományunkat, amivel a településünkön rehabilitálódó rákos gyerekeket igyekeztünk segíteni.
Újdonságot jelentett, hogy saját sátorral jelentünk meg községünk rendezvényei közül kettőn, a majálison, és a mézesnapon jelentünk meg gyermekek számára szervezett programokkal. Itt ki kell emelnem, hogy a két rendezvény kimondottan sikeresnek volt nevezhető, és szép példáját mutatta a közösségi összefogás erejének, hiszen a mézesnapon egészségi problémáim miatt nem tudtam részt venni, és a megszervezésében sem tudtam az elvártakhoz mérten részt vállalni. Külön köszönetet szeretnék itt mondani minden segítő kész résztvevőnek a két rendezvényen való szolgálatért.
Egy másik fontos alkalom is meghatározta a 2024-es esztendőt, amikor is május 25-én hálát adtunk templomunk alapkő letételének 250. éves évfordulójáért. Ez az ünnepség alkalmat adott püspöki vizitációra, amire községünkben hosszú évtizedek óta nem került sor. Dr. Fekete Károly püspök úr szolgálatával emlékezetes ünnepi istentiszteleten vehettünk részt, s hálát adtunk nemcsak istentiszteleti helyünkért, de a megépült gyülekezeti teremért, és a temető kerítésért is. Ünnepi istentiszteletünket megtisztelete jelenlétével Dr. Kovács József országgyűlési képviselő úr, Köves Mihály polgármester úr, valamint Demeter Ottó esperes úr is, akik köszöntő beszédet mondtak. Az ünnepi alkalom után következő népes megvendégelésen mód nyílott tárgyalni egyházközségünk szükségeiről, felelős szolgálatáról is. Így tárgyaltunk templomunk felújításának szükségéről, valamint egy községünkben építendő idősek otthonának is, ami már nagyon régóta nemcsak álma, de égető szüksége is településünknek, és amiben gyülekezetünknek elhívása is van. A templom felújítást illetően azóta lépések történtek.
Augusztusban megáldásra kerültek a községben 2023 augusztusa és 2024 augusztusa között született gyermekek, a az új kenyér is. Templomunkban hálát adtunk Isten gondviseléséért egy termény hálaadó istentiszteleten. Templomunkban több alkalommal énekelt a Dobozi Népdalkör, akik próbáikat rendszeresen gyülekezeti termünkben tartják. Hála legyen az ő szolgálataikért. Isten adjon erőt, egészséget, és jó kedvet mindannyiuknak az énekléshez.
Október 6-án megemlékeztünk az aradi vértanúkról, s a községünkben a második világháborús front átvonulása következtében mártír halált halt roma és magyar áldozatokról.
Idén is volt temetői istentisztelet és koszorúzás a halottak napjához kapcsolódóan, valamint
meghitt kedves alkalom volt az idősek köszöntése a templomban, a hittanos gyerekek és a népdalkör szolgálatával.
A karácsony a szokásos gyülekezeti programok mellett, (iskolás gyerekek karácsonya polgármester úr köszöntésével) valamint december 22-én a hittanos gyerekek és a népdalkör szolgálatával gyújtottuk a negyedik adventi gyertyát, s a többit is ahogy szoktuk községi képviselők és presbiterek közreműködésével.
December 31.-én évzáró istentiszteltünkön mécses gyújtással emlékeztünk azon testvéreinkről, akikért a harangok szóltak a 24-es esztendőben.
Intézményes diakóniai szolgálatunk a 2024-es esztendőben is a tőle várható módon tette dolgát. A szociális étkeztetésben napi 4-500 adag ebéddel segítettünk a kisnyugdíjasok étkeztetésében, és 130-140 rászoruló embertársunk házi gondozásában nyújtottunk segítséget szociális szakembereink közreműködő szakértelmével. Ezzel intézményünk továbbra is meghatározó jelentőséggel bír megyénk alapszintű szociális ellátásában. Intézményünk háza táján történt jelentős változás, hogy orvosolva a központi irodánk szűkösségének gondját, megvásároltunk egy szomszédos irodaházat, mely újabb lehetőségeket nyit a szociális szolgálatunk számára, és méltó körülményeket biztosít a színvonalas munkavégzéshez.
Szolgálati területeink közül a hitoktatásról kell még szólnom. A 2024-es esztendőt még Varga Katalin hitoktatóval kezdtük, aki 2023 karácsonyán színvonalas karácsonyi műsorra készítette fel a gyerekeket. Sajnos Katalin egészségi állapota miatt szeptemberben már nem vállalt munkát nálunk. Helyette Kis Csilla nagytiszteletű asszony érkezett, aki férjével a csorvási gyülekezetben teljesít szolgálatot. A hitoktatás a szokott módon és a szokott keretek között zajlik. Az általános iskolában sajnos kis létszámú csoportokban történik, valamint az óvodában az én közreműködésemmel heti egy alkalommal van a gyerekeknek ovis foglalkozás. A hitoktatásban, és a gyerekek körüli szolgálatban Kárnyáczki Hilda óvónéni, gyülekezeti tagunk nyújt rendkívül fontos segítő kezet számomra. Innen is hálám és köszönetem szeretném kifejezni feléje.
Figyelmünket tereljük most egyházközségünk belső élete felé fokozatosan.
Egyedül Istené a Dicsőség!
Kovács Árpád
református lelkipásztor
2024. év: Üzen a múlt - Megemlékezés templomunk alapkőletételéről
Kedves Testvérek!
2024. május 25-én a református közösségünk hálával telt szívvel megemlékezett templomunk alapkő letételének 230. évfordulójáról.
Különleges ünnep volt ez, hiszen településünk régmúlt történtébe tekint vissza. Legöregebb, és egyik legszebb épülete a református templom Doboznak. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az otthon gondolatát jelenti az itt élő emberek számára, hiszen mikor felhajtunk Békéscsaba felől a Körös-hídra, és meglátjuk templomunk fehér tornyát, jól eső érzéssel nyugtázzuk magunkban: „haza értünk”.
A mi kis fehér tornyos településünk a világ közepe sok itt született, nevelkedett generáció számára. Aztán ha beülünk öreg padjaiba, elgondolkozunk a körbe ölelő csendben, hogy mennyi ősünk, hozta e falak közé örömét, bánatát, élete tragédiáját, de hála imáját is, megborzongunk. Szoktuk mondogatni: „Ha ezek a falak mesélni tudnának?!” És csakugyan. Ablakai alatt elmasírozott két évszázad, két világháború. Üvegszemei csakugyan mindent láttak ami itt történt. Ha megpróbálnánk bezsúfolni minden embert, akit itt keresztetek, aki itt konfirmált, fogadott örök hűséget ifjúi szerelmes szívvel, majd hozta saját gyermekeit, végül meglassulva, megvénülve majd az élettel betelve e templom harangjai bánatos szavára búcsúztak szép világunktól, -nos- kicsi lenne a tér.
1794 tavaszán minden szegénység, nélkülözés ellenére apáink úgy döntöttek, hogy hajlékot építenek Isten dicsőségére. A készülő templomba bele építik hitüket, reményüket, életigenlő szeretetüket és üzenetüket a jövő generációi számára: „Ha valamit tesztek; tegyetek nagyot, tegyetek egymásért, tegyetek hittel és áldozat vállalással.” Apáink, akik sárfalú, nádfedeles házikókban éltek azokban az időkben, kőből házat építettek Istennek és nekünk. Nekünk, akik akkoriban még gondolat sem voltunk, csak valami sűrű ködben derengő álom, hogy majd egykor megszülethetünk.
Azért gyűltünk össze május 25-én, hogy hálát adjunk az ő hitükért, szeretetükért, jövő iránti elkötelezettségükért. Hálásak lehetünk, hogy jó és rossz idők ellenére, emberi gyarlóságok tömkelege dacára, bizonyíthatóan 1635 óta folyamatosan él református közösség Dobozon, akik nem csak, hogy őrzik a rájuk hagyott örökséget, de a lehetőségekhez és a tehetséghez képest igyekeznek élő lelki tartalommal megtölteni azt.
Furcsa mozzanata, úgy is fogalmazhatnánk refrénje az életnek, hogy épp ebben az esztendőben zárulhatott le az a projekt, ami valóban rímel a templom építők lelkiségére, hiszen megépült új gyülekezeti termünk, ami a korszerű közösségi igényeknek megfelelő keretek közé tudja helyezni közösségi életünket. Hálásak vagyunk Istennek, hogy felmutathatjuk; igényünk van a Dobozi emberek számára lelki közösségi alkalmak lehetőségét biztosítani. E közösség vágyódik közösség maradni, és hiszi, hogy sokasodó sors kihívásaink között megmaradni, minőségi életet élni 1794 óta is változatlanul az istentiszteleti közösség gyakorlása által lehet. 2024 májusában megadatott számunkra a lehetőség, településünk polgármesterével, vezetőivel, országgyűlési képviselőjével, egyházkerületünk püspökével együtt örvendezve hálát adni, és megfogalmazni a jövőre nézve fontos feladatainkat, mintegy alapkövet elhelyezve hittel, hogy Isten számára kedves ha merünk nagyot álmodni, és merünk nagyon dolgozni céljaink elérése érdekében.
Egyedül Istené a Dicsőség!
Kovács Árpád
református lelkipásztor